|
Dr. Varga Ferenc emlékére
Kedves Feri!
Bár orvosként már tudtuk, de barátként mégsem akartuk elfogadni azt, ami bekövetkezett, és nem vagy már köztünk. Bíztunk benne, hogy ezt a harcot ismét Te fogod nyerni, ahogy 47 éves orvosi pályád alatt, vagy a példa nélkül álló 36 éves igazgatói munkád során általában lenni szokott. Amikor 2 hete telefonon beszéltünk, és a hogyléted után érdeklődtem – nem panaszkodtál, mert a panaszkodás soha nem volt az életed része, hanem azonnal elterelted a szót a kongresszusunkra, a kórházak átalakítására, a nyugdíj problémára, a siófoki kórház további sorsára, mert az utolsó pillanatig dolgoztál.
Amióta ismertelek Téged mindig el lehetett érni, legyen nyár vagy tél, munkanap vagy ünnepnap – máig sem tudom hogyan csináltad. Soha nem rohantál, mindenütt ott voltál és sehonnan sem késtél el. Most az egyszer változtathattál volna ezen a szokásodon és a Mindenhatóval való találkozásodról még késhettél volna legalább néhány évet, mert hidd el, betölthetetlen űr marad mögötted – a családodban, a kórházadban, a Kórházszövetségünkben és az egész egészségügyünkben.
Ha lesz egyszer egy Pantheonja a magyar kórházaknak, akkor a „kórházigazgató” szobrát biztosan rólad kell majd mintázni. Nem elsősorban azért, mert 36 éven keresztül igazgattad a kórházadat, hanem azért mert egy igazi ikon lettél ezen a területen. Tapasztalatod, tudásod, bölcsességed és erkölcsi értékeid nagyon hiányozni fognak.
Utolsó beszélgetésünkkor azt kérted tőlem, hogy a kongresszusi programból vegyük ki a nevedet, mert nem tudod, hogy mikor és mennyit tudsz majd szerepelni. Most mi kérjük tőled, hogy legyél a jubileumi XXV. kongresszusunk védnöke, engedd meg, hogy szimbolikusan a Te emlékednek szenteljük ezeket a napokat, és kérjük, hogy abból a mostani világodból is segíts nekünk, hisz bajunk még bőven akad, és hidd el szükségünk lesz még Rád.
Béke veled.
Veszprém, 2013. március 14.
Dr. Rácz Jenő
A gyászjelentés letölthető : ITT
Engesztelő szentmise 2013 március 20-án 14:00
órakor Siófokon a Szent Lőrinc templomban
(Szépvölgyi út), hamvainak búcsúztatása 15:00 órakor a
Szépvölgyi úti temető ravatalozójában lesz.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Főtitkár Úr!
Kedves Ági! Kedves Feri!
Gyarló az ember. Készülődtem hozzá. Hogy egy jót beszélgessek vele, hogy mosolygós arcából és hitéből erőt merítsek, hogy tanácsát kérjem egészségpolitikai ügyekről, történésekről, de legfőképpen, hogy megkérdezzem: hogy vagy drága Ferikém.
Persze, van „indokom", hogy miért nem jött össze ez a beszélgetés, hiszen egy másik halál, Édesanyám halála lekötötte, és még sokáig leköti testi és lelki energiáimat.
Persze azt is tudom, tudjuk, hogy igazából nincs indok. Hiszen ha fontos dolgokat nem teszünk meg, akkor nem biztos hogy valaha is megtehetjük. Mert a kegyetlen idő, gyakran – mint most is –, nem ad rá több lehetőséget. Utána meg csak az önmarcangolás marad.
Gyarló az ember, gyarlóságát lelkében, szívében bánja egy életen keresztül, de talán még utána is...
Különleges kapcsolatom volt vele. (Bizonyára nem egyedül voltam így...) Befogadott, elismert. Már az első mélyebb beszélgetésünk után. (Nem tudom miért, de ez nekem fontos volt.) Éreztem elismerését, de Ő is módot talált arra, hogy éreztesse ezt. Jól esett.
Jó érzés volt bármikor találkozni, beszélgetni vele. Ott folytattuk a témát, ahol legutóbb abbahagytuk.
Értettük egymást. Akkor is, amikor az egészségügyi vezetők menedzserszerződéséről tárgyaltunk, és akkor is, amikor a hazai egészségügyet „váltottuk meg", stratégiát álmodtunk, jobbító rendszerekben, okos folyamatokban gondolkodtunk. Következetes, megbízható és kitartó volt. Kiváló szakember, kiváló menedzser, de legfőképpen: jó ember.
Még leírni is rossz, hogy „volt".
Nekem Ő már az idők végezetéig a csibészes mosolyú Varga Feri marad.
Büszke vagyok, hogy ismerhettem Őt, és a Menedzserszövetség (volt) főtitkáraként a közelében, vele dolgozhattam.
A Jó Isten adjon neki nyugodt, békés pihenést.
Kedves Ági! Kedves Feri!
Fogadjátok őszinte részvétem.
Szeretettel és barátsággal:
Dénes Gábor
|
