Útkeresés az egészségügyben. A PPP modellek és alkalmazhatóságuk |
![]() |
![]() |
![]() |
Útkeresés az egészségügyben. A PPP modellek és alkalmazhatóságuk
MÁRTON
ZOLTÁN
ügyvezető
igazgató
ICG
Consulting Group Kft.
Én
azt a felkérést kaptam, hogy a PPP modellekről tartsak előadást. Miért cégem,
az Infora Consulting Group beszél erről a témáról? Ennek az oka az, hogy mi
mint tanácsadó cég több sikeres PPP modell kialakításában vettünk részt a
kultúrában, az egészségügyben, az államigazgatásban. Hazai példát erre nem
tudnék mondani, mivel e munkákat eddig európai területen, főleg Németországban
és Ausztriában végeztük, de Magyarországon még ilyen jellegű felkérést nem
kaptunk.
Az
Infora Consulting Group esetében olyan cégről van szó, amely elsősorban a német
nyelvterületen, Ausztriában, Németországban, Svájcban, illetőleg természetesen Magyarországon
is tevékenykedik. Szakterületeink: egészségügy, kultúra, non-profit
szervezetek, közigazgatás, de dolgozunk ipari és szolgáltató területen is,
különböző kiszervezési tevékenységeket hajtunk végre.
Azt
hiszem, hogy szakemberek is gondban vannak akkor, amikor a PPP-t meg kell
határozni, ugyanis tudomásom szerint nincs egységes, általánosan elismert
definíció. Vannak ugyan PPP-modellek, amelyeket alkalmaznak, azonban
nyilvánvalóan, hogy a valóság mindig más. Az egyes PPP mindig projekt-specifikus
megvalósításban történik. Felhívnám a figyelmet, hogy többször használják a
PPP-t, mint ahányszor kellene, ez most nagyon divatos kifejezés. Ma minden
privát részesedésre azt mondjuk, hogy PPP, jóllehet ez nem igaz. Lényeges, hogy
milyen feladatokat kell végrehajtani, milyen a kockázata és milyen nyereség
érhető el vele, illetőleg milyen a befolyása az államnak és a privát
befektetőknek.
Ha
a feladatok kihelyezéséről és decentralizálásáról beszélünk, akkor két szélső
érték van. Az egyik, amikor egy úgynevezett global budgeting kerül bevezetésre.
Itt arról van szó, hogy a budget felelősséget és a kompetenciákat
decentralizálják, köznapian fogalmazva: amikor szabályozott körülmények között
a pántlikázások szűnnek meg. A másik véglet, a kiszervezés esetében arról van
szó, hogy a feladatok egy privát szolgáltatónak kerülnek átadásra. A közbülső
helyet foglalja el a PPP, azaz a Public Private Partnership, amelynél a
kiszervezés, tehát a feladatok kihelyezése úgy történik, hogy csak gazdasági és
jogi önállóságot adunk. Itt lehetséges magán és állami jogi személy, a magán
jogi személynél pedig állami tulajdonnal, állami és privát tulajdonnal vagy
csak privát tulajdonnal. Ezek megjelenési formája lehet kft., rt., alapítvány,
egyesület vagy szövetkezet. Aszerint, hogy a PPP-ben mekkora a privát
feladatteljesítés és az állami befolyás, öt modellt különböztetünk meg: van
üzemvezetési, üzemátengedési modell, együttműködési, engedélyezési és
üzemeltetési modell.
Az
üzemvezetési modell rendkívül egyszerű: az állam feladata a tervezés,
kialakítás, finanszírozás, ő marad a tulajdonos, üzemvezetési szerződést köt, a
teljesítmény-nyújtást pedig megfizeti. Ennek jellemzői: az állam nagy
befolyással rendelkezik, a teljesítmény-elszámolás ráfordítás alapján történik,
az üzemeltetés az állam nevében és az állam számlájára történik.
Az
üzemátengedési modell egy bérleti szerződést jelent. Itt is az állam feladata a
tervezés, kialakítás, finanszírozás, az állam a tulajdonos, a privát fél pedig
bérletet fizet. Ennek a modellnek jellemzője a továbbra is jelentős állami
befolyás, viszont az üzemeltetés és az ellenérték beszedése már a privát fél
nevében történik.
Az
együttműködési modell: amikor az állam, illetőleg a privát fél egy közös
együttműködési társaságot hoz létre, amelyben van egy ellátási szerződés,
ellátási kötelezettség, illetőleg üzemvezetési szerződés köttetik a privát
féllel. Egy variánsa ennek, amikor tulajdonosi társaságot hoznak létre, és ez a
tulajdonosi társaság működtet egy üzemeltető társaságot. Jellemzői: az állam
többségben marad, általában 51 %-os tulajdonnal. A privát fél átveszi az
üzemvezetést, ő adja a műszaki know-how-t, a gazdasági know-how-t, és egy
nagyon bonyolult szerződés-rendszerrel kell leszabályozni ezt a modellt.
Az
építési koncessziós modell: az állam engedélyez, a privát személy vagy a privát
fél feladata a tervezés, kialakítás, finanszírozás, övé a használati jog, és ő
köt bérleti szerződést egy harmadik személlyel. Az építési koncessziós mellett
van a szolgáltatási koncessziós modell, amikor az állam egy privát személlyel
szolgáltatási koncessziót köt, és a privát személy köt szolgáltatási szerződést
harmadik személlyel. Mi az, ami közös a koncessziós modellekben? A privát fél
ezekben csak korlátozottan befolyásolható, tehát az állami befolyás jelentősen
csökken, viszont a privát fél viseli a gazdasági kockázat jelentős részét.
Végül
az üzemeltetési modell esetében a privát fél üzemeltetési társaságot hoz létre,
és az állammal történik megállapodás az üzemeltetésről, illetőleg egy
megegyezés szerinti kárpótlásról, amelyet az állam fizet a privát üzemeltetési
társaságnak. Nincs tehát közös társaság, ez 100 %-ban privát cég, illetőleg
szokásos, hogy ebben az esetben átmeneti tulajdon után a szerződés lejártát
követően az állam tulajdonába kerülnek ezek a létesítmények. Csak szerződés
által érvényesül az állami befolyás, kizárólag a privát szereplő felelős a
feladat teljesítéséért.
Egy-két
példa arról, hogy mi az, ami nem PPP, de van, amikor annak nevezik. Többször
előfordul, hogy az állam egy kiszervezett társaságot hoz létre. Átadja a
személyzetet, átadja a feladatokat, viszont ebben nincs privát részesedés.
Alapvető jellemzője, hogy a cég továbbra is 100 %-os állami tulajdonban és
befolyással tevékenykedik. Ugyancsak nem PPP jön létre abban az esetben, ha az
állam egy privát féllel rögzített vagy bármilyen díjazásban állapodik meg. Itt
sincs közös tulajdon, és ezt sem hívjuk PPP-nek.
A
PPP alkalmazási területei elég sokfélék, beleértve az egészségügyet is.
Németországban például az állami kórházak 22 %-a privát üzemeltetésű. Ez 10 éve
16 % volt, és 2005-re 30 %-ot prognosztizálnak. Ábránkon láthatók a
hatékonysági különbségek, és az adatsorok azt mutatják, hogy a privát vagy
PPP-vel működő egészségügyi intézmények sikeresebben tevékenykednek, mint az
állami üzemeltetésűek. Németországban és Ausztriában az üzemvezetési modell és
az együttműködési, valamint a koncessziós modell terjedt el, az üzemátadási és
az üzemeltetési modellre innen nincs ismert példa.
Mik
az előnyei a PPP-nek? Az előnyök között fontos, hogy nyilván új finanszírozási
lehetőségek nyílnak meg, tőkebevonás valósítható meg. Előnyként említhető
továbbá a politikai befolyás csökkentése, illetőleg az, hogy az állam a
kockázatot megosztja.
Mik
a hátrányok? Az állam gondjai az ellátás mértékével és minőségével nem
változnak, azok továbbra is állami feladatok maradnak. Erősen bizonytalanságot
okoz az EU közbeszerzési és versenyszabálya, amelyről tudjuk, hogy rendkívül
bonyolult. Nagyobb beruházásoknál gyakran magas finanszírozási költségek
vannak, ezekhez az állam azért általában jobb finanszírozási kondíciókkal
rendelkezik. Hátrány lehet még a privát szereplők növekvő befolyása az állami
feladatok kialakításánál, ha a PPP-modell nem szakszerűen kerül végrehajtásra,
és a végeredmény sem megfelelő.
Azzal
zárnám az előadást, hogy a PPP nem csodaszer, és nem egyedül üdvözítő megoldás.
Viszont vannak sikeres példák, amelyek azt mutatják, hogy ha megfelelően
előkészítetten, megfelelően végiggondolva történik, akkor ez sikeresen épülhet
be az egészségügy rendszerébe is.
|