Sehol nem szembetűnőbb a teljesítmény-alapú finanszírozás (az ellátók versenyhelyzete), az egyes intézmények eseti fejlesztése, felújítása és a progresszív betegellátás, a „Salus aegroti suprema lex” közti ellentmondás, mint a közigazgatás határterületi, regionális szintjén. A kialakított statisztikai régiók az egészségügyi ellátás szempontjából az esetek döntő többségében egyben a befejezett ellátás földrajzi határait is reprezentálják. Az egészségügyi szolgáltatók versenyhelyzete ellenére (vagy pontosan e versenyhelyzet miatt) feltétlenül szükség van regionális együttműködésre, a párhuzamosságok kiküszöbölése, a források jobb allokációja és hasznosítása miatt még akkor is, ha az egészségügyi rendszer racionalizálása, az együttműködés formáinak és területeinek megtalálása nem könnyű feladat.
A közeljövőben várható EU-csatlakozás, a fokozatosan megnyíló EU alapok szükségessé teszik egy olyan koordináló regionális „ernyő” szervezet meglétét, amely a prioritások meghatározásával, a szükséges önrész megteremtésével ill. biztosításával maximálisan ki tudja használni az adódó pályázati-támogatási lehetőségeket.